A passzív dohányzás szerepe a tüdőrák kialakulásában

A dohányzással összefüggő betegségek következtében évente közel ötmillió ember hal meg világszerte, ebből harmincezer Magyarországon, ami minden ötödik halálesetet jelenti. Milyen szerepe van a passzív dohányzásnak a tüdőrák kialakulásában?

 A passzív dohányzás alatt a dohányfüstnek (mellékfüstnek, illetve a dohányzó által kilélegzett, kifújt füstnek) a nem dohányzó emberek által történő belélegzését nevezzük. A mellékfüst a főfüsthöz képest nagyobb mennyiségben tartalmaz inger- és mérgező anyagokat, valamint rákkeltőket, mert ezek a cigaretta alacsonyabb hőfokú tökéletlenebb égéséből származnak. Megnövekszik például a belélegzett szén-monoxid mennyisége, ami oxigénhiányos állapothoz vezethet. Friedrich Wiebel toxikológus közel 40 egészségre káros anyagot határozott meg a cigarettafüstben. A dohányfüst méreganyagai különösen zárt térben rendkívül veszélyesek.

Magyarországon a 14 évesnél idősebb lakosság 34%-a dohányzik rendszeresen. Közelítő becsléssel azt mondhatjuk, hogy a férfiak 40 százaléka, míg a nők 28 százaléka dohányzik. Különösen sok a dohányos a fiatal korosztályban, a húszévesnél fiatalabbak több mint 40%-a dohányzik rendszeresen. Ez az EU országai között az ötödik legrosszabb arány. A dolgozó felnőttek 53%-a, és a fiatalok 80%-a passzív dohányosként kénytelen elviselni a környezeti dohányfüstöt. A dohányzással összefüggő betegségek következtében évente közel ötmillió ember hal meg világszerte, ebből harmincezer Magyarországon, ami minden ötödik halálesetet jelenti.

A dohányfüsttel szennyezett környezeti levegő belélegzésének (passzív dohányzás) számos kedvezőtlen következménye van már csecsemő- és gyermekkorban, ahol a kisgyermekek szüleik dohányzása miatt állandóan füstös környezetben élnek. Ezen gyermekek között gyakoribbak a légúti gyulladásos megbetegedések (tüdőgyulladás, hörgőgyulladás), gyakrabban válnak asztmássá. A nem dohányzó terhesek passzív dohányzása a magzat növekedését mérsékli. A csecsemők között a környezeti dohányfüst-hatás növeli a "hirtelen halál" előfordulását. A passzív dohányzás jelentősen fokozza a szív- és érrendszeri betegségek, valamint a tüdőrák kialakulásának a kockázatát. A Heidelbergi Rákkutató Intézet felmérése alapján a passzív dohányzás jelentős rizikófaktor a tüdőrák kialakulásában, a dohányfüst-mentes környezetben élőkkel szemben a passzív dohányosoknál akár 50%-kal is nőhet az esély a tüdőrák kialakulására.

Magyarországon a munkavédelmi törvény és a nem dohányzók védelméről szóló törvény rendelkezései védik a nem dohányzókat a környezeti dohányfüst káros hatásaitól. A munkahelyeken kívül az egészségügyi intézményekben, oktatási intézményekben is csak szigorúan kijelölt helyiségekben lehet dohányozni. Világszerte egyre több országban, nagyvárosban sikerült elérni, hogy a szórakozóhelyeken, vendéglőkben, bárokban se lehessen dohányozni.

Magyarországon az országgyűlés 2011. április végén módosította a nemdohányzók védelméről szóló törvényt. 2012. január elsejétől tilos a dohányzás a közforgalmú intézményekben - többek között a szórakozó-és vendéglátóhelyeken -, a munkahelyeken, a közösségi közlekedési eszközökön és a megállókban, az aluljárókban és a játszótereken.

Dr. Gálffy Gabriella Ph.D
egyetemi adjunktus
pulmonológus, allergológus és klinikai immunológus és klinikai onkológus szakorvos
A Magyar Tüdőgyógyász Társaság elnökségi tagja
Semmelweis Egyetem Pulmonológia Klinika

Tweet